Visszaérkeztem a Yesivába, és amint azt a mellékelt ábra is bizonyítja, Budapesten nem írtam bejegyzést, amiért jár nekem a dádá, és érdekes, hogy a sok semmittevésben erre sem maradt idő, míg itt a 10 óra tanulás mellett is akad, szóval... Na mindegy, a lényeg, hogy újra itt vagyok, és kicsit megújítottam a blogot is, remélem tetszik mindenkinek.

Berlinben kb minusz húsz fok van (árnyékban :), de tényleg, a Rado kávézóban, ami kóser, és hat házra van a yesiva épületétől, úgy kellett kiolvadnom, mert már ezen az ötven méteren is teljesen megfagytam, sapka kesztyű és nagykabát mellett is. Bent a suliban kellemes az idő, és lehet csak a tanuásra koncentrálni, ugyhogy tegnap például nem hagytam el a házat, egy másodpercre sem, ma mondjuk kijöttem, hogy legyen netem, meg mindjárt megpróbálok számlát nyitni itt, majd megírom, sikerrel jártam-e.

Nagy örömmel fogadtak, aminek két oka van, egyrészt, hogy a prágai kiránduláson (és erről írok majd részletesen) jól összekovácsolódott a csapat (és belekovácsolódtam én is jól), meg mert két nappal a többiek után érkeztem vissza, ugyhogy már biztos mindenkinek hiányoztam :). De komolyan, meghatott, milyen kedvesen örültek nekem, bóherek, rabbik egyaránt.

Ma érkezik még egy magyar srác, egy hétre kipróbálásiból, és ha tetszik neki, akkor lehet hogy marad, ami tök jó, vicces lesz magyarul beszélni a sok orosz között (mert a Zsoltival nem tudunk igazán sok időt együtt tölteni, hiszen ő dolgozik sokat, napi tíz percünk jó ha van egymásra). Késő délután jön, már nagyon várom.

Sok bejegyzést terveztem, amit nem írtam meg, lassan bepótolom őket, igyekszem nagyon, ugyhogy remélem rendes folytatás lesz.

És akkor kis tanulás:

Már egyszer írtam, hogy tanulunk a tolvajról, azóta még többet tanulunk róla, itt egy kis folytatás. Először kiderült, hogy a tolvaj (a ganef) kicsoda, és mekkora büntetést kell fizetnie (kétszerest, vagy ha juhot vagy marhát lopott (és azt levágta (megette) vagy eladta), akkor rendre négyszeres vagy ötszöröst), majd az is kiderült, hogy miért kell az extra büntetést fizetnie. Most az a téma, hogy mikori értéken kell a büntetést számítani. Ez először egyértelműnek tűnik. Az eredeti tárgyat (vagy állatot) adja vissza (vagy ha már nincs meg, vagy megváltozott, akkor a lopáskori értékét fizesse meg), és a büntetés részt (vagy részeket juh és marha esetén) mai áron fizesse ki. Csakhogy mi van, ha tőkét fektetett bele a lopott állat felhízlalásába, nevelésébe, ekkor a mai érték sokkal több, és a tolvaj kétszer szív. Ebben az esetben (és hasonlóképpen, ha a tolvaj miatt az állat értéke csökkent) a tolvaj a bültetés rész(eke)t is a lopáskori értéken fizeti. Viszont ha a tolvajtól független okokból változik az érték, mondjuk a piacon hiány van, vagy az állat megöregszik, vagy mittomén, akkor a mai árat fizeti.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.