Itt a most szombati kedvenc drósáim közül a második:

A húszas évek nagyhatású tel-avivi polgármestere Meir Dizengoff (alapítástól a haláláig (1936) három év kivételével folyamatosan) volt a következő történet legfontosabb résztvevője. Beduin törzsfőnök hívta meg magukhoz a zsidó telepesek fővárosának első emberét. Ekkoriban a beduinok még jóval kevesebb kapcsolattal rendelkeztek a külvilággal, és nagy érdeklődéssel, és szimpátiával fogadták Dizengoffot. A látogatás végén felkérték arra, hogy ősi szokásuk szerint válasszon valamit, bármit a házigazda házából (sátrából, ebben az esetben). A polgármester körbejárt, és választott egy szép vízipipát, elmagyarázták neki, hogyan kell használni, majd ő is meghívta őket a városházára Tel-Avivba, jöjjenek el valamikor, nézzék meg.

Néhány hét múlva nagy tumultusra lett figyelmes a téren az irodája előtt. Kinézett az ablakon, és vagy tíz beduint látott tevékkel: telefon híján nem szóltak, csak jöttek. Dizengoff körbevezette őket, megmutatott mindent, és mindenki megint nagyon kellemesen érezte magát. Búcsúzásnál ő is felajánlotta, hogy válasszanak valamit, a beduinok körbejártak a házban, és végül a konyhában állapodtak meg. A főnök körbenézett, majd rámutatott a mosogatóra. Szerencsére éppen felújításra készültek a városházán, és a beduinok elfogadták az oridzsi mosogatót, és így nek kellett bontani.

Amikor hazafelé a beduinok elhagyták Beer-Shevát, elkezdtek követeket küldeni a baráti törzsfőknek, hogy csodát fognak mutatni. Amikor mindenki összejött, kicsomagolták a mosogatót, és jelezték, hogy jön a varázslat. Amikor azonban a főnök kinyitotta a csapot, nem jött a víz. Akármit is próbáltak, nem történt semmi. Nagy haraggal vonultak Tel-Avivba, felelősségre vonni Dizengoffot. Ő megpróbált nem mosolyogni, mikor elmagyarázta nekik, hogy ahhoz, hogy víz jöjjön a csapból, vezeték kell a víz forrásától.

Ugyanígy bármi amit csinálunk, fontos, hogy ne szakadjon el a forrásától, nekünk is szükségünk van a gyökerünkre, és igen, a kapcsolatra Istennel, amin keresztül az élet áramlik belénk, hogy mi micvákat teljesíthessünk, mint ahogy a csapból is víz folyik ha a hálózatra rá van kötve.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.